2013. szeptember 28., szombat

6. fejezet - Változások

Sziasztok!!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várnotok. Nem is h.
Jó olvasást!! :DD
Puszi, Nono


Miután kirohantam Jack irodájából, lementem a büfébe, vettem egy vizet és leültem, hogy egy kicsit lenyugodjak, ugyanis alig fél órám volt az első fehérnemű fotózásomig.
Amikor valamenyire lehiggadtam és már nem akartam letépni Mr. Tökéletes fejét, elindultam a műterem felé, így éppen időben odaértem.
Ahogy beléptem a terembe, a fodrászok, sminkesek és öltöztetők hada fogadott. Lenyomtak egy székbe és sürögtek forogtak körülöttem. Én csak annyit érzékeltem az egészből, hogy néha utasításokat kaptam: "Kicsit hátrébb a fejet!", "Nyisd ki a szemed!", "Csukd be a szemed!", "Állj fel!", "Ülj le!", "Fordulj meg!"... és így tovább még húsz percen keresztül.
Amikor meghallották Natasha hangját, hogy ideje elkezdeni a fotózást, azonnal szétszéledtek.
Miután belenéztem a tükörbe, őszintén nem értettem, hogy mit dolgoztak rajtam ennyit, a hajam egyszerűen kiengedve, a sminkem teljesen szolid, majdhogynem semmi és a kezemben lévő fehérnemű is a legegyszerűbb összeállítás. Paul, a főstylist beterelt a ruhákkal az öltözőfülkébe, hogy nagyon gyorsan
öltözzek fel, mert csúszásban vagyuk. Felvettem az egyszerű fekete bugyit és melltatót, úgy rendeztem a hajamat, hogy ne látszódjon a vágás a hátamon és kiléptem a fülkéből.
 - Így megfelelek? - kérdeztem Pault. Ő Natashára sandított, majd széles vigyorral az arcán bólintott.
- De azért ezt vedd fel, mert nem a fehérneműs képekkel kezdünk. - tette hozzá és a kezembe nyomott egy inget.
Épphogy volt időm felvenni, máris odatoltak a kamera elé.
Rengeteg különböző beállítást csináltunk, nagyon felszabadultnak éreztem magam, még azután is, hogy megszabadultam az ingtől.


Olyannyira elengedtem magam, hogy teljesen megfeledkeztem a sebemről. Így amikor kérték, hogy fordítsak hátat a kamerának és tegyem előre a hajamat, gondolkodás bélkül végrehajtottam a kérést. A fotós még egyet-kettőt kattintott, amikor Natasha leállította és hallottam, hogy mindenki felhördül, majd amikor megfordultam, láttam, hogy egytől-egyig  a hátamat bámulják, köztük Jack is.
Látszott rajta, hogy végigpörgette magában a néhány órával korábbi beszélgetésünket és összerakta, hogy ez az a sérülés amiről beszéltem neki.
Egy pillanatra teljes csend uralkodott a műteremben, majd mindenki egyszerre kezdett el beszélni és főként engem kérdezgetni.
A tömeg fölött rápillantottam Jackre, aki könyörögve nézett rám és intett, hogy kövessem.
Gondoltam adok neki még egy esélyt, meghallgatom, hogy mit akar, addig sem kell magyarázkodnom. 
Elnézést kértem Natashától és Jack után futottam a folyosóra. Az irodája előtt találtam rá. Némán intett a fejével és betessékelt maga előtt a szobába.
Ahogy becsukódott mögöttünk az ajtó, lerogyott a kanapéra és a kezébe temette az arcát.
- Ne haragudj Talia, egy seggfej voltam. - kezdte a magyarázkodást.
- Ez igaz. - helyeseltem, nekidőlve az ablakpárkánynak.
- Nem tudom mi ütött belém, én nem ilyen vagyok. Meg tudsz nekem bocsátani? - kérdezte és rámnézett gyönyörű barna szemeivel.
- Persze. - motyogtam, mert teljesen levett a lábamról ez a pillantás.
- Szeretnélek kárpótolni valamivel - mondta és hirtelen felugrott a kanapéról - és már tudom is, hogy mi lesz az.
- Fizetem az lakosztályodat a Four Seasons-ben. - mondta vigyorogva és nagyon büszke volt magára, aztán előkapta a mobilját és bepötyögött valamit.
- De nekem nincs lakosztályom a Four Seasons-ben. - mondtam már én is mosolyogva.
- Most már van. - mondta és megmutatta a telefonját, amin az állt, hogy a foglalásomat elfogadták és kérték Jacket, hogy adja meg a számlaszámát, hogy minden fogyasztásomat arra terhelhessék.
-Nahát. Köszönöm. - csak ennyit bírtam kinyögni.
-Ez a legkevesebb. - felelte Jack, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna kivenni egy lakosztályt ami éjszakánként több mint kétezer dollárba kerül.
- De egyvalamihez ragaszkodok, felbérelek neked két testőrt és egy sofőrt, akik mindenhová veled mennek és vigyáznak rád.
-Jack erre semmi szükség, nem szándékosan sebesítettek meg, csak egy részeg hajléktalan volt és ha tényleg a Four Seasons-ben fogok lakni, többet nem keveredek rossz környékre. Kivéve ha te nem dobsz ki a kocsidból valahol a semmi közepén. - néztem rá szúrós szemmel.
- De én ragaszkodom hozzá, legalább egy hétig, utána megbeszélhetjük a továbbiakat. Rendben?
-Rendben. - bólintottam beletörődve a helyzetbe.
- Na, akkor most találjuk ki, hogy mit mondasz anyámnak, mi történt veled. Mert az igazat nem kellene elmondanod, az nagyon rossz fényt vetne rám. Ha anyám megtudná, hogy miattam sérült meg az egyik modell, azonnal kitagadna és akkor te sem tudnál hol lakni.
Amint befejezte a mondókáját összeállt a kép, meg akar zsarolni.
- Jack Mee, te gazember! Most komolyan megpróbálsz zsarolni? - kérdeztem egy kis rosszallással a hangomban.
- Hát valahogy úgy. - mondta füligérő vigyorral az arcán.
Azzal, hogy nem tagadta le, nagyot nőtt a szememben és rögtön elszállt a maradék haragom is.
Gyorsan kitaláltunk egy fedősztorit, amit később előadtam Natashának is, aki sajnálkozva nézett rám és azonnal véget vetett a fotózásnak.
- Talia azonnal menj haza, pihenj le és majd jövőhéten folytatjuk a munkát. Nem ártana ha még ma felkeresnél egy orvost. Hívok neked egy taxit.
- Majd én hazaviszem, anya. - termett ott egyből Jack.
- Rendben. - mondta mosolyogva Natasha.
Elköszöntünk, Jack a derekamál fogva kivezetett az épületből, besegített a kocsijába és már száguldottunk is a Cecil Hotel felé.
Amíg én felmentem és villámtempóban összepakoltam a cuccaimat, addig Jack rendezte a számlámat a recepción, majd csomagostul átszállított a Four Seasons Hotelbe, Los Angeles legelőkelőbb, öt csillagos szállodájába.

Feljött velem és mosolyogva nézte, ahogy álmélkodva állok a lakosztály ajtajában és nem hiszem el, hogy tényleg itt fogok lakni.


Majd segített berendezkedni és megbeszéltük, hogy nyolckor együtt vacsorázunk a hotel éttermében.
Mielőtt elment volna, szólt, hogy elegánsan öltözzek fel este, majd nyomott egy puszit az arcomra és már ott sem volt.
Amikor végre egyedül maradtam, mégegyszer végigjártam a lakosztályt, majd ledőltem az ágyra és felhívtam Deant.
- Szia! Nem lenne kedvetek velem ebédelni ma? - kérdeztem mosolyogva.
- Szia Talia! Dehogynem, pont most gondolkoztunk Claire-rel, hogy mit csináljunk.
- Remek, akkor találkozzunk a Four Seasons-ben negyven perc múlva.
- A Four Seasos-ben?? - kérdezte álmélkodva Dean.
- Igen, igen. Hosszú a sztori, de annyi lényeg, hogy Jack Mee bűntudatból kivette itt nekem a Premier lakosztályt és minden fogyasztásomat ő állja. - magyaráztam egy levegővel.
- Húha, ez remekül hangzik, máris indulunk.
- Renben. Szia.
- Szia. - köszönt el.
Az ebéd nagyon jó hangulatban telt, majd ebéd után megkértem Claire-t, hogy kísérjen el vásárolni az esti vacsira.
Sokáig mászkáltunk üzletről-üzletre, míg megtaláltuk a tökéletes összeállítást.
Egy elegáns sötétkék koktélruhát, ami eltakarta a sebet a hátamon. Hozzá egyszerű fekete magassarkút húztam és egy fekete kistáskát kaptam fel.

Izgatottan vártam az estét, nem tudtam, hogy csak egy egyszerű baráti vacsora lesz-e vagy egy randi.
Mindenesetre én már eldöntöttem, hogy mit szeretnék, innentől kezdve már csak Jacken múlik...